A diákok egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, az iskolapszichológusok azonban kevesen vannak, túlterheltek, nehéz munkakörülmények között dolgoznak és sokan a pályaelhagyást fontolgatják – figyelmeztet az UNICEF Magyarország friss kutatása.
Országos felmérés készült az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, a gyermekpszichológiai ellátórendszer állapotáról az UNICEF Magyarország megbízásából. A kutatást azok az előzetes adatok indokolták, számol be az UNICEF, amelyek szerint világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizálható mentális zavarral – Magyarországon pedig még ennél is rosszabb az arány, egy 2022-es kutatás alapján ötből egy gyereket érint a probléma.
– Sokkoló, hogy Európában az öngyilkosság a második vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében és a fiatalkori öngyilkosságok több mint 90%-ának a hátterében kezeletlen pszichiátriai betegség áll. A kutatás eredményei rávilágítanak a pszichológiai ellátórendszer működési problémáira, amit megnehezít az is, hogy a gyerekek egyre többen és egyre súlyosabb problémákkal fordulnak pszichológushoz az iskolákban és óvodákban – fogalmaz az UNICEF.
Mint a kutatásból kiderül, a szakemberek 92 %-ához fordulnak szorongásos zavarokkal, 83%-ához magatartászavarokkal, 82%-ához a családi harmónia megbomlása következtében megjelenő tünetekkel, 77-79%-ához tanulási- és figyelemzavarral, 76%-ához beilleszkedési problémákkal és kortárs bántalmazással. Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%).
– A Bethesda Gyermekkórház gyakorlata is igazolja a kutatás eredményeit. Az elmúlt 10 évben egy mentálhigiénés részlegből lett hat, amelyek mindegyike speciális kezeléseket végez. Foglalkoznak többek között neuropszichiátriai problémákkal, terápiás csoportokkal, fekvő- és járóbeteg ellátással is, de az utóbbi két és fél évben már külön kezelik azokat a diszharmonikus személyiségfejlődést mutató serdülőket is, akik száma extrém mértékben megnőtt a covid óta – fogalmazott a kutatáshoz kapcsolódó panelbeszélgetésen Dr. Hirsch Anikó, a Bethesda Gyermekkórház mentálhigiénés osztályának vezetője. Mint említette, nehézséget jelent, hogy miután náluk véget ért a kezelés, hova tudják visszaküldeni ezeket a gyerekeket.
– A szakemberek többsége több intézményben dolgozik egyszerre, pedig még így is csak olyan iskolákhoz rendelnek törvényileg pszichológust, ahová minimum 500 gyerek jár. Erre a minimum 500 gyerekre jut egy félállású szakember, aki heti 10 órában kell, hogy ellássa a gyerekeket. Óriási az igény a segítségre, mégis elképesztően nagy a pályaelhagyás a túlterheltség, eszközhiány és az alacsony megbecsültség miatt – fejtette ki Dr. Borbáth Katalin, a kutatás vezetője.
Az intézményi pszichológusok munkája kulcsfontosságú; ők a „kapu őrei”, vagyis ők az első állomás a pszichológiai ellátórendszerben, ők találkoznak először a gyerekekkel, nekik van esélyük és lehetőségük a problémák azonosítására és szükség esetén a megfelelő szakellátás ajánlására.
A kutatás eredményei a romló mentális egészség mellett alapvető rendszerproblémákat is jeleznek, mint például a szakemberhiány, túlterheltség, nem tiszta kompetenciahatárok és a nehézkes együttműködés a szakemberek között. Ezt kifejezetten alátámasztja, hogy az eredmények alapján az intézménypszichológusok munkájának jelentős részét az intervenciós tevékenység, azaz a „tűzoltás” teszi ki. A válaszadók csupán 3,6%-a mondta azt, hogy tud kellőképpen foglalkozni a megelőzéssel a munkája során.
Az UNICEF Magyarország szakemberei szerint a gyermekek körében egyre súlyosbodó mentális problémák miatt kulcsfontosságú lenne, hogy az állam országos vizsgálattal tárja fel a mentális problémák legfőbb kiváltó okait és azok hátterét. Az így összegyűjtött adatok alapján lehetőség nyílna egy átfogó akcióterv kidolgozására, amely célzott beavatkozásokat tartalmazhatna a gyermekek mentális egészségének javítása érdekében.
Dr. Beneda Attila, Családügyekért Felelős Helyettes Államtitkár szintén egyetértett a fentiekkel, továbbá a gyerekek és a szakemberek közötti bizalmi kapcsolat fontosságát is kiemelte, hogy a problémákat az érintettek őszintén fel tudják tárni és időben merjenek segítséget kérni.
„Nyitottak vagyunk arra, hogy civil és szakmai szervezetekkel egyeztessünk a pszichológiai ellátórendszer fejlesztése és mindenekelőtt a gyerekek jólléte érdekében.”
Galambos Anna, az UNICEF Magyarország fiatal nagykövete kifejtette, hogy bár meghatározó a családi háttér és a szülők hozzáállása, az is fontos lenne, hogy az iskola biztonságos hely legyen, ahol gondoskodás és odafigyelés veszi körül a gyerekeket.
Szlankó Viola hozzátette, hogy a mai gyermekek mentális állapota évtizedekre hatással van a társadalom jóllétére és az ország jövőjének, produktivitásának alakulására. Ami az adatok mögött felsejlik az nem pusztán egyéni tragédiák sorozata, hanem egyértelműen nemzetgazdasági kockázat is.
Ha nem lépünk közbe, a fiatalkorból hozott mentális problémák felnőttként korai kiégéshez, teljesítménycsökkenéshez, alacsonyabb munkavállalási kedvhez vezetnek, ami hosszú távon és nagymértékben veszi igénybe a szociális és az egészségügyi ellátórendszert.
