– Egyre több kamasz, és nem ritkán kisebb gyerek, beszélget napi rendszerességgel a ChatGPT-vel, Character.AI-val vagy éppen a Snapchat saját mesterséges intelligenciájával. Ezek a beszélgetések sok esetben olyan érzelmi, lelki tartalmakkal telítődnek, amelyeket korábban csak közeli barátokkal, szülőkkel vagy – súlyosabb esetben – szakemberekkel osztottak meg a gyerekek – hívja fel a figyelmet az UNICEF.
Miért vonzódnak ennyire a gyerekek a mesterséges intelligenciához?
Az egyik lehetséges választ az UNICEF egyik fiatal nagykövete fogalmazta meg: a chatbot mindig elérhető, sosem mondja, hogy „most nincs időm rád”, nem nevet ki, nem bagatellizálja a problémát, és ítélkezés nélkül fogad bármit, amit megosztok vele.
Egy 2025-ös kutatásban idézett fiatal szerint pedig: „Amikor a ChatGPT-vel beszélgetek, érzem, hogy fontos, amit mondok. Mindig érdekes vagyok, mindig figyelnek rám, az érzéseimet komolyan veszik.”
Ez egyértelmű üzenet a felnőttek számára: óriási értéke van a figyelemnek, a meghallgatásnak, az ítélkezésmentes jelenlétnek, a térnek, ahol a gyerek elmondhatja, ami nyomasztja. Ez mindannyiunk számára figyelmeztetés: a gyerekek pontosan azt kapják egy géptől, amit sokszor hiába keresnek a környezetükben.
A sérülékeny gyerekek kb. negyede előnyben részesíti a chatbotot a valós emberekkel szemben, és/vagy azért fordul hozzá, mert úgy érzi nincs kitől segítséget kapnia – mutat rá a brit kutatás. Ők azok, akik számára a mesterséges intelligencia egyszerre válhat menedékké és veszélyforrássá: menedékké, mert legalább ott meghallgatják őket, és veszélyforrássá, mert a valódi emberi kapcsolatok helyére léphet.
Pszichológus helyett AI?
A mesterséges intelligencia térnyerésével megismerhettük a treatment gap fogalmát is: azt a világjelenséget, hogy sokkal több pszichológiai segítségre lenne szükség, mint amennyi elérhető. Az alacsony küszöbű, gyorsan hozzáférhető támogatási formák hiánya miatt sok esetben az AI alapú csevegőprogramok valóban betölthetnek egy űrt: lehet egyfajta „digitális napló”, amely rendszerezi a gondolatokat, segít áttekinteni az érzéseket, önreflexióra késztet, és azonnali válaszával csökkenti a magányt.
Mindez akkor válhat problémává, amikor a gyerekek komolyabb nehézségekkel, súlyosabb lelki krízisekkel fordulnak a chatbothoz, és/vagy az válik számukra elsődleges támasszá.
Mit tehetnek a szülők?
- A szülőknek időt és energiát kell fordítaniuk arra, hogy belépjenek ebbe a világba, különben nem tudnak érdemben párbeszédet folytatni gyerekeikkel. Ehhez szükség lehet szülői képzésekre, tájékoztató anyagokra, közösségi fórumokra, de mindenekelőtt nyitottságra és kíváncsiságra.
- Fontos, hogy ne hagyják magukra a gyerekeiket ebben az új világban. A gyereknek tudnia kell, hogy ha komoly problémája van, akkor nem elég a géphez fordulni: ott vannak ők, és valódi segítséget tudnak adni.
- Ha egy gyerek túl sok időt tölt a ChatGPT-vel vagy más mesterséges intelligenciával való beszélgetéssel, az gyakran arra utal, hogy valamilyen fontos kapcsolat hiányzik az életéből – lehet, hogy a kortársakhoz nem talál elég utat, vagy a szülő-gyerek kapcsolatban marad betöltetlen érzelmi igény. Ez a szülőknek olyan visszajelzés lehet, amivel érdemes foglalkozni.
- Szülőként tanulhatnak abból a fajta ítélkezésmentes figyelemből és nyitottságból, amiért a gyerekek biztonságban érzik magukat a gép mellett – miközben az emberi kapcsolat mindig pótolhatatlan marad.
Fotó: RDNE Stock project/Pexels
