Sokszor esik szó manapság az iskolai bántalmazásról, ami alatt jellemzően a kortárs bántalmazást értjük. Ez nem jelenti azt, hogy a gyermek nem élhet meg bántalmazást iskolai színtéren például pedagógus által, de bullying esetében általában az osztály- és iskolai gyermekközösségekben fellépő, rendszeres, tartósan megnyilvánuló bántalmazásra fókuszálunk segítő szakemberként.
A bántalmazás jelensége számos formában megnyilvánulhat. A három fő bántalmazástípus a verbális, érzelmi-pszichés, fizikai bántalmazás, és ezeknek is sokféle változata lehet. Az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ iskolai szociális segítői, akik a 3. kerületi általános és középiskolákban érhetők el, rendszeresen tartanak bullyinggal kapcsolatos prevenciós, ismeretterjesztő foglalkozásokat, hiszen nagyon fontos a diákokban tudatosítani, hogy a bántalmazás nagyon sokrétű lehet, jó, ha tisztában vannak ezzel. Az érzékenyítésre, a csapatépítésre, valamint az egyéni megküzdési stratégiákra helyezzük a hangsúlyt ezen alkalmak során.
Fontos arról is beszélni, hogy a bántalmazásnak milyen jogi következményei lehetnek.
Bullying vonatkozásában külön kategóriát alkot az online, netes bántalmazás. A cyber bullying az okozott érzelmi sérelmek miatt különösen veszélyes, mégis fontos a jogi következményekről is néhány szót ejteni. Sokszor egy viccesen bántó üzenet, egy-egy mém készítése, netán egy photoshopolt meztelen fotó vagy mesterséges intelligenciát használó alkalmazással készült videó jó poénnak tűnik a diákok körében, mégis sértik a kipécézett osztálytárs, csapattárs vagy akár barát magánéletét.
A cyberbullying a hazai jogszabályok értelmében büntetőjogi zaklatást, sőt, sok más egyéb jogsértést is megvalósíthat.
Ez azt is jelenti, hogy 14 éves kor felett már büntetőjogi felelősséggel is tartoznak a diákok a tettükért, legyenek azok akár offline, akár online cselekedetek. Azok hosszú távra kiható következményekkel járhatnak.
A kipécézett diákoknak meg kell tanulniuk kiállnuk magukért, és erre szülőként, pedagógusként, segítő szakemberként képessé kell tennünk őket. Meg kell tanulniuk nemet mondani egy számukra sértő, kínos vagy nem tetsző kép, illetve videó feltöltésére. És jogukban áll kérni ezen tartalmak mielőbbi eltávolítását, akár felnőtt bevonásával.
Az a diák, akit online bántanak, akár a rendőrséghez is fordulhat!
Fontos tudatosítani a diákokban, hogy nem tölthetnek fel másokról, különösen kiskorúakról készült képet, videót, hangfelvételt a közösségi média felületekre, beleértve a chates csoportokat is, ami a diákok zárt csoportja.
Hová fordulhatnak a diákok, ha mégis baj van? Kinek jelezhetik?
Mindenképp felnőttnek kell jelezni a problémát! Szülőknek, tanároknak, osztályfőnöknek, iskolában elérhető iskolapszichológusnak, iskolai szociális segítőnek.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 116-111-es ingyenesen és anonim módon hívható vonalán éjjel-nappal fogadják a bajban lévő gyerekek és fiatalok hívásait.
A Kék Vonal mellett az UNICEF HelpApp alkalmazásában is hasznos információk, tanácsok érhetők el a zaklatással, megfélemlítéssel, online bántalmazással kapcsolatban.
Online bántalmazás esetében feljelentés tehető a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságon, kiskorú esetében szülő, gondviselő járhat el.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által működtetett biztonsagosinternet.hu is hasonló lehetőséget kínál. „Online zaklatás” kategóriában lehet jelenteni a sértő tartalmat.
Bejelentés tehető „Zaklatás” kategóriában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által fenntartott Internet Hotline szolgálatnál is.
Minden esetben ajánlott gyűjteni bizonyítésokat az üzenetekről, bejegyzésekről, fotómentéssel, képernyőfotózással.
A pedagógusok sok esetben tehetetlennek érzi magukat a gyerekek körében megnyilvánuló online zaklatással szemben. Ők ilyen esetekben felvehetik a kapcsolatot az iskolai szociális segítővel, de a rendőrség is foglalkoztat iskolai bűnmegelőzési szakembereket, akik meghívhatók az adott osztályközösségbe, hogy rendőrségi megközelítésben beszéljenek a diákoknak a zaklatás jogi következményeiről.
